Tizenharmadik fejezet – Valentin-nap

P�r h�nap m�lva el�rkezett a Valentin-nap.
Mikor Vicky felkelt, Perselus m�r nem volt a k�ri�ban.
- „Elment m�r reggelizni.” – gondolta mag�ban.
- „Igen, de ha gondolod, akkor m�g nyugodtan pihenj egy kicsit, majd �n felviszem a reggelidet.” – hallotta a v�laszt.
- „Nem kell, k�sz�n�m.”
- „De, hidd el, j�t fog tenni az a kis pihen�s.”
- „Perselus, valami gond van?”
- „Nem, nincs, csak azt akarom, hogy pihend ki magad. Meg hogy ne kelljen Lockharttal tal�lkoznod. Ma k�l�n�sen furcsa.”
- „Ne agg�dj, nem lesz gond.”
- „Ahogy gondolod.” – z�rta le Perselus a besz�lget�s�ket.
Ek�zben Vicky m�r elindult a Nagyterem fel�, de nem volt felk�sz�lve arra, ami v�rta �t. Mikor bel�pett hatalmas sz�v alak�, r�zsasz�n l�gg�mb�ket l�tott szerte a Nagyteremben mindenf�le man�kkal egy�tt, akik di�kokat kergettek �s magyar�ztak nekik. A l�ny odaosont Perselushoz �s szinte �szrevehetetlen�l le�lt mell�.
- �h, h�t m�gis idej�tt�l.
- Mint l�tod. Mi ez az �r�let?
- Febru�r 14-e van…
- �s?
- H�t nem tudod? Valentin-nap van. Lockhart pedig �nk�ntesen akci�t szervezett m�ra. „Feld�sz�tette” a Nagytermet, mint l�thatod.
- �s mi�rt vannak a man�k?
- H�t ezt nem tudom pontosan.
Ekkor v�ratlanul felharsant Lockhart hangja a terem k�zep�r�l:
- Boldog Valentin-napot mindenkinek! �nnepeljetek velem egy�tt! A man�kkal tudtok szerelmi vallom�sokat tenni! Vagy esetleg elk�rhetitek a szerelmi b�jital receptj�t a mi h�n szeretett b�jitaltan tan�runkt�l, Piton professzort�l is!
- „Aki el meri k�rni a receptet, annak garant�ltan belerakok valami m�rget is a f�ztj�be.” – gondolta Perselus. Vicky elmosolyodott mellette.
- „Gonosz vagy.” – reag�lt r� a l�ny.
- „Ez csak n�z�pont k�rd�se. A szenved� alany szempontj�b�l �pp, hogy m�g kedves is lenn�k, hogy kiiktattam egy r�akaszkod�t.”
- „Ez azt�n az �rdekes…” – de nem tudta befejezni a gondolatmenetet Vicky, mert v�ratlanul egy hang sz�l�totta meg.
- Nocsak-nocsak, kit l�tnak szemeim ezen a csod�s napon! Csak nem Miss Vallet?
Vicky b�rmit, illetve b�rkit elviselt volna a hang gazd�j�n k�v�l. Lockhart k�nnyed�n ledobta mag�t a l�ny melletti �res sz�kre �s m�zesm�zos hangon folytatta:
- �, �s m�g Piton professzort is �dv�z�lhetem ma! Remek! – azt�n ism�t Vickyre szegezte a tekintet�t. – Na de t�rj�nk is a l�nyegre. Victoria, nincs kedved ma n�lam vacsor�zni? Esetleg elmes�lhetn�m p�r �letvesz�lyes kalandomat is… - ezut�n el�vette a legh�vogat�bb mosoly�t.
- Nos, bocs�sson meg Lockhart, de sajnos nem tudom beiktatni a kis meseestj�t a napirendembe. – mondta er�sen sz�nlelt sajn�lattal Vicky. Perselus nem sz�lt semmit, helyette olyan g�nyosan mosolygott, amennyire csak tudott an�lk�l, hogy kit�rne bel�le a nevet�s.
- �hh, �rtem. – v�laszolt Lockhart kiss� zavartan. – Akkor majd m�skor… Viszont �n most megyek is. V�ltok egy-k�t sz�t a t�bbi tan�rral is. Tov�bbi sz�p napot, kisasszony! – majd felkelt �s elindult a Nagyterem tan�ri asztal�nak a m�sik v�ge fel�.
- Na sz�p, �s m�g te besz�lsz arr�l, hogy �n gonosz vagyok. – mondta Perselus g�nyosan.
- Ez nem gonoszs�g. Te mondtad, csak n�z�pont k�rd�se. Ez egy j� cselekedet volt magammal szemben. – v�gott vissza Vicky vigyorogva.
- Ez igaz.
Ezut�n felkeltek �s elindultak a b�jitaltanterem fel�. A terem el�tt meg�lltak. A di�kok m�g nem �rkeztek meg.
- Szerintem �n elmegyek egy kicsit pihenni. – sz�lalt meg Vicky.
- Rendben van. �gyis r�d f�rne m�r egy j� alv�s. Legal�bbis szerintem.
- Ez t�ny �s val�. Nem aludtam valami j�l az este. Sokszor fel�bredtem.
- Mi�rt nem sz�lt�l?
- Nem akartalak megzavarni az �rk�d�sben, ut�na meg mikor felkeltem, m�r aludt�l �s nem szerettelek volna fel�breszteni.
- Pedig nyugodtan megtehetted volna. Hidd el, sokkal jobb, ha ki tudod magad pihenni rendesen. Na de majd kital�lunk valamit, most menj �s fek�dj le aludni.
- Rendben van.
Majd �tjaik elv�ltak. Perselus bement a terembe, Vicky pedig visszament a k�ri�ra. Mikor bement, r�gt�n le is fek�dt az �gyra �s p�r perc m�lva m�r aludt is.