�lomk�p

A csillagos �jszaka milyen hideg is tud lenni!
B�rmily sz�pek a csillagok, ha nem meleg�t semmi.
Van kab�tom s pulcsim is, m�gis nagyon f�zom,
Rossz �rz�s egyed�l lenni a nagyvil�gon.

Szeretn�k egy t�rsat, de nem kett�t s nem is h�rmat,
Egy is elmulasztja a k�v�nalmakat.
Szeretn�m, ha itt lenn�l, mikor nagy mag�nyban vagyok,
Szeretn�m, ha szeretn�l s el�zn�l minden gondot.

Besz�lhetn�nk sok dologr�l, arr�l, ki, mit, hogyan gondol,
Besz�lhetn�nk szeml�l�dve a fent �l� csillagokr�l.
Nevethetn�nk kint a t�ren mindenf�le n�peken,
Szerelmetes b�csikon s a ki�lt�z�tt n�niken.

Elmondhatn�nk sugdol�zva legf�ltettebb �lmaink,
Mosolyogva meghallgatn�m bel�l �rz�tt v�gyaid.
Vattacukrot eszegetv�n, s�t�lva az utc�n,
Mulatn�nk egy j� nagyot a vil�g minden baj�n.

De azt�n hirtelen az �lomk�p elsz�llt h�t a francba,
S puha puffan�ssal estem vissza a rideg val�s�gba.
K�rben�ztem s r�j�ttem, hogy az �lom hol hagyott,
S�t�t volt �s r�ad�sul a hideg is mardosott.

Zord hidegt�l f�radt testem bevonszoltam a h�zba,
Levetk�ztem, megf�r�dtem s bem�sztam az �gyba.
Altat�dalt furuly�zott sz�momra a rem�ny,
�szrevettem, �lmom �jra-�jra, rendre vissza-visszat�r.

Lehunytam a szememet �s �lmodtam h�t tov�bb,
El is felejtettem a kinti zord �s hideg �jszak�t.
Puha p�rn�n pihentettem d�rt�l cs�pett arcomat,
S kergettem tov�bbra is az eszeveszett �lmokat.