Gesztenyefa
Kint most mr megkopaszodott gesztenyefa ll,
Elsuhant rajta ismt a nyr.
Bentrl nzem megregedett trzst,
Fldbe mlyed, ers gykert,
Fldn hever, szraz leveleit,
Csupaszon fz, barns gait.
n mg lttam a zldell leveleket,
Ahogy mosolyogva lik helyket,
Vidman dalolt kztk az nekesmadr,
Nem volt szmra gi hatr.
Fikit boldogan tanthatta replni,
S nem gondoltk, hogy ez egyszer el fog mlni.
De mgis, elmlt s itt a zord sz,
A boldog nyr elszllt, a kdftyol is sz,
Vget rtek a vidm percek,
Elhagytak a kellemes emlkek.
Taln visszatrnek majd valamikor,
Mikor az a madr ismt vidman dalol. |