Lehajtott fejjel
Lehajtott fejjel lpek barna falevelek kztt,
Szvemre a bnat vissza-visszakltztt.
Szrke a nappal s sttedik az j,
Mr nem tart meg szavak varzsa, hogy ,,higgy, remlj".
Remnykednk mg, ha volna mirt,
De most mr csak gy lek s nem a holnaprt.
Hol lassan kullognak a percek, vnszorognak az rk,
Hol elrepl az id, felettem egy ht suhan t.
Csak gy lek bele a nagy pillanatba,
Mltnak fj hangjait kiss htrahagyva,
Jv rejtelmeibe nem gondolva,
Falevelek kzt halkan bandukolva.
Aztn vge. Elrem az llomst,
Befejezem ezt a hossz utazst,
Elfelejtem, mi nem bnt, csak rosszul esett,
De elfelejtem velk egytt a vidm perceket.
Gondolataim mind-mind elhagyom,
Tollamat vgl mlyen elrakom,
Nagy mvemet gyorsan befejezem,
Az let sznpadt hamar elfelejtem. |