Home : Jenna Evans Welch: Love & Gelato - Firenzei nyár |
Jenna Evans Welch: Love & Gelato - Firenzei nyár
Magyar megjelenés: 2017
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 320
Címkék: ifjúsági, romantikus, kortárs, szülői szerep, Olaszország
Moly link
Rendeld meg!
Fülszöveg:
Lina az idei nyarat Toszkánában tölti, jóllehet, eleinte semmilyen érdeklődést nem mutat az ország napsütötte, varázslatos tájai iránt. Csupán édesanyja utolsó kívánságának eleget téve érkezett addig nem látott apjához. De milyen apa az olyan, aki tizenhat évig a gyereke felé sem néz? Lina ezért nem is vágyik másra, mint hazatérni, amilyen gyorsan csak lehet. Aztán a kezébe kerül egy napló, amit édesanyja az itáliai tartózkodása idején vezetett. A lány előtt hirtelen feltárul egy csodás világ, amely titkos románccal, műalkotásokkal és eldugott pékségekkel van teli. Mindez arra ösztönzi Linát, hogy újdonsült barátjával, Rennel, anyja nyomdokain haladva felfedjen egy titkot, melyről már rég tudomást kellett volna szereznie. A titok pedig azonnal más megvilágításba helyezi az anyjáról, az apjáról, sőt még az önmagáról alkotott képet is. Valaki egyszer azt mondta neki, hogy az emberek a szerelem és a fagylalt miatt mennek Olaszországba – néha azonban ennél sokkal többet találnak.
Pár dologgal lehet engem megvenni, ha történetekről van szó. Az egyik a gótikus vagy viktoriánus London, a másik Olaszország. Ennél fogva ennek a könyvnek majdnem nyert ügye volt, ezért lehet, hogy egy kicsit lágyszívű is vagyok vele.
Ha valami könnyed nyári limonádét kerestek, amit egy délután alatt ki lehet olvasni, és utána egy kellemes kis érzés marad utána, ez a ti könyvetek. Különösen akkor, ha úgy oda vagytok Firenzéért és a városnézős/felfedezős hangulatért, mint én.
Tehát a főszereplőnk Carolina, aki csak nem rég veszítette el az édesanyját, de mielőtt még ez bekövetkezett volna, az édesanyja megígértette vele, hogy ellátogat Firenzébe, oda, ahol ő élete egyik legfontosabb évét töltötte. Mit mondhatott volna egy ilyen kérésre Lina?
Egy kis nyaralás Firenzében még nem is hangzana rosszul, ha nem az állítólagos apjánál kellene megszállnia, akiről csak pár hónappal ezelőtt hallott először, és még sosem találkoztak. Lina tobzódik a kérdésekben, de nincs ínye Howardot kérdezni a múltról. A rengeteg kérdésre egy nem várt segítség érkezik: az édesanyja naplója. Ugyanis Hadley nem sokkal a halála előtt elpostázta Olaszországba a 17 évvel ezelőtt írt naplóját. Olvasás közben Linával többször megfordul a világ és kiderül, hogy semmi sem úgy történt a múltban, mint ahogy gondolta.
A cselekmény két szálon fut, egyrészt Hadleyt követhetjük a múltban a naplóbejegyzéseken keresztül, másrészt Linát, ahogy próbál beilleszkedni az új környezetbe. Mert kutatás ide vagy oda, az élet nem áll meg arra felé. Lina rengeteg ismeretséget köt és rövid időn belül magával is rántja a szerelem, akárcsak anno az édesanyját.
De hát mire is lehetett volna következtetni a címből, ha nem erre?
Őszintén, én szerettem ezt a könyvet. Nyugtató volt olvasni, könnyen haladtam vele, és pluszban emelte a hangulatot, hogy egy napfényes, meleg délelőtti vonatúton kezdtem el. Az elején, amikor rögtön halálesettel és traumával indultunk, egy kicsit elkedvetlenedtem – mostanában folyton ilyen könyvekbe futok bele – de szerencsére ez az érzés hamar elmúlt.
A könyv persze koránt sem hibátlan. A fordulatok, a nyomozás végeredménye majdnem mind kitalálható, – de így is tartogathat meglepetéseket - a szerelmi szál pedig enyhe zökkenőkkel nyíl egyenesen halad előre, de villám gyorsan. Egy hét alatt játszódik le a történet, de ez alatt Lina végérvényesen belezúg valakibe. Ez így belegondolva egy „picit” gyors is, de még mindig rá lehet húzni, hogy azért, mert nyár van, meleg, Olaszország, romantika stb.
Ami kicsit hiányzott, az a leírások. Akadt így is, de a Toszkán környékről órák hosszat lehetett volna zengeni és nem mellesleg emelte is volna a hely hangulatát. Mert Firenze ide vagy oda, ez egy tini regény, ami sok mindenről szól, – traumáról, áldozatról, gyászról és annak feldolgozásáról - de leginkább a szerelemről. Ami a könyv vége felé néha már átcsapott émelyítően édesbe.
Ami különösen tetszett: az apró művészettörténeti mesék, érdekes információk. A könyvön végig érződött, hogy egy olyan ember tollából származik, aki maga is odáig van Olaszországért.
4,5/5
|